A kalászos-gombaölőszerek jövője

Innovatív válasz a kihívásokra

A rendezvény nyitóelőadásában Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Hofmann úr leszögezte: napjainkban egyre fontosabb az innováció a mezőgazdaságban, hiszen gyorsan és nagy számban jelentkeznek a megoldásra váró kihívások. A klímaváltozás, az időjárás szeszélye új technológiák felé tereli a gazdálkodókat: az idei évnek még csak a fele telt el, de máris több időjárási szélsőséggel találkoztunk. Komoly változások történnek a növényvédő szerek engedélyezésében, de vélhetően a támogatások rendszere sem marad a régi. Miközben ezekhez próbálunk alkalmazkodni, erős globális versenyben kell helytállni – ez csak innovációval, előremutató gondolkodással megy.

A kalászos-gombaölőszerek választékának átalakulásáról Hofmann úr elmondta: az Európai Unióban jelenleg is zajlik a növényvédő szerek újraengedélyezése, ami már most is érezteti a hatását, de az elkövetkező két-három évben még nagyobb változásokkal kell szembenézni. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a kalászosok védelmében meghatározó triazol-fungicidek túlnyomó része el fog tűnni és helyettük más, hatékony megoldást kell kínálni a gazdáknak, amire a BASF már most készen áll.

Helyes időzítés: hatékony védelem

Az idei év időjárása a kórokozó gombák erős fertőzési nyomását eredményezte a búzán és árpán, mondta dr. Füzi István, a BASF fejlesztőmérnöke. Ebben a szezonban a rozsdabetegségek és a lisztharmat jelentette a legnagyobb gondot. A rozsdabetegségekkel kapcsolatban megjegyezte: a vörösrozsda köztudottan kedveli a meleg, mérsékelten csapadékos időt, amit áprilisban és májusban maradéktalanul megkapott. A sárgarozsda, mely eddig a hűvös, csapadékos időjárás betegségének számított, szintén jelentős fertőzést produkált, a tavasz második felében beköszöntő nyárias idő ellenére. Át kell értékelnünk ezt a betegséget, és tudomásul kell venni, hogy hazánkban is megtelepedtek kórokozójának melegtűrő rasszai – tette hozzá.

Mindkét rozsdafajra jellemző, hogy igen gyors a fölszaporodásuk: a főhajtások levelein észlelhető első tünetek megjelenésétől számítva hat hét alatt teljes lombvesztést idézhetnek elő.

dr. Füzi István

Érthető tehát, hogy a kórokozók elleni védelem optimalizálásához a főhajtásokon képződő, maradandó levelekre kell fókuszálni – mondta dr. Füzi István. Közülük is a felső levelek bírnak a legnagyobb jelentőséggel a szemképződéshez szükséges tápanyagok előállításában. Különösen igaz ez a búzára, ahol a két felső levél állítja elő az asszimiláták 80-90 százalékát. Egyértelműen a felső levelek védelmének kiemelkedő jelentőségét támasztják alá azok a vizsgálati eredmények is, amelyeket az utóbbi 20 esztendőben végzett több száz kísérlet adataiból nyertek. Ezek szerint egy hatékony, jól időzített háromlépéses állományvédelmi technológia esetében az 1-2 szárcsomós állapotban elvégzett kezelés 5-10 százalékban, a zászlóslevél kiterülésétől a kalászhányás kezdetéig végzett 70-80 százalékban, a virágzáskori kalászvédelem pedig 15-20 százalékban járulhat hozzá a betegségek leküzdésének eredményeként növelhető termés mennyiségéhez.

Ennek ismeretében a zászlóslevél védelmét kell a fő védekezésnek tekinteni, és ehhez kell (előre és hátra) igazítani a többit a tervezés időszakában – hangsúlyozta az előadó. Erre a kezelésre az idei szezontól a piraklostrobin és az új Xemium^® (fluxapiroxad) hatóanyagokat tartalmazó Priaxor^®  a BASF első számú ajánlata. A Priaxor^® kijuttatásának optimális ideje a zászlóslevél kiterülésétől a kalászolásig tart. Amennyiben célzott kalászvédelmet is tervezünk, akkor az előbbi, ha nem, akkor az utóbbi időzítést érdemes választani. A fő védekezést megelőző első lépésre kétféle technológia létezik:
• A fő védekezés várható időpontját megelőzően 3-4 héttel – ami jellemzően az 1-2 szárcsomós állapotra esik – elvégezhetjük az első állománykezelést, ami nagyrészt mentesíti a növény addig kifejlődött részét a betegségektől.
• Preventív módon is biztosíthatjuk a növények korai állománybetegségektől való védettségét a Xemium^® hatóanyagot tartalmazó Systiva^® csávázószerrel, ami kiváltja a korai állománykezelést. A Systiva^® készítményt a csírakori betegségek ellen használatos általános csávázószerrel együtt kell a magra rávinni.

A fungicidek viselkedéséről a kalászos gabonában

A kalászos-gombaölőszerek (azolok, strobilurinok, karboxamidok) viselkedéséről az a téves – sok esetben elhibázott technológiai megoldásokhoz vezető – elképzelés rögzült a köztudatban, hogy ezek szállítódnak a növényekben a levélemeletek között, s így az új növedékbe is eljutnak. Nos, ezek valóban szállítódnak a levelekben, egyes hatóanyagok csúcsi irányba, a másikak transzlaminárisan (egyik oldalról a másikra), de a szalmaszáron keresztül nem! – hangsúlyozta dr. Füzi István. Ebből következik, hogy az 1-2 szárcsomós állapotban elvégzett gombaölő szeres kezelések csak a már addig kifejlődött leveleknek tudnak teljes értékű védelmet biztosítani. A kezelést követően kifejlődő új levelek védelem nélkül maradnak a következő permetezésig. Ha az 1-2 szárcsomóban elvégzett kezelést csak virágzásban (vagy azután) követi a második, elsősorban a kalász védelme érdekében, akkor a termés mennyiségében meghatározó felső két levél hosszú ideig védtelen marad. Nagyon hatékonyan használják ki ezt a rést a gyors felfutású rozsdabetegségek, mint ahogy ezt meg is tapasztalhattuk az idei tavasz számukra kedvező időjárásában.

A felső levelek jelentős károsodása tonnákat vehet el a termésből, ezért egy, a zászlóslevelet valóban megvédő kezelés többet érhet, mint két rosszul időzített permetezés – emelte ki a szakember.

A rozsdák esetében amúgy is alacsony (egyszázalékos fertőzöttség) a védekezési küszöb, mivel a látható tünetek mellett már annak többszöröse lehet a látens (lappangó) fertőzés. A gyógyító hatású kezelések is legfeljebb 2-3 napos fertőzést tudnak tünetmentesen megállítani, annál régebbit nem, ezért a permetezést követően még egy hétig számíthatunk újabb tünetek megjelenésére, majd ezt követően láthatjuk, hogy megállt a betegség.

A Xemium^® -korszak elkezdődött

Hangyel Attila

Az SDHI fungicidcsoport új képviselője a Xemium^® hatóanyag, mely a BASF tervei szerint a cég kalászos-fungicidtechnológiájának az alapja lehet az elkövetkező tíz évben – vezette fel előadását Hangyel Attila.

A Xemium^® , azon túl, hogy széles spektrumú, kiváló hatékonyságú fungicid, megfelel egy modern hatóanyagtól elvárható minden kritériumnak:
• Kétarcú molekula, amely környezetétől függően hidrofil és lipofil alakzatot is fel tud venni, ezért egyformán jól szállítódik a növényi sejtben, a sejtfalban, az edénynyalábokban, a levelek viaszrétegében és a gombák sejtmembránjában is. Ezzel biztosítja, hogy a kipermetezett hatóanyag valóban eljusson a hatáshelyre.
• Nem szívódik fel azonnal teljes egészében, hanem a felszívódó rész mellett depókat képez, melyekből harmat vagy eső hatására újabb adagok szabadulnak fel, így folyamatosan fejti ki a hatását.

Jelenleg két Xemium^® -alapú termék érhető el a kalászos gabonákban (búzában és árpában is), a Systiva^® és a Priaxor^® .

Systiva^® , az „emergens gombaölő szer”

A Systiva^® név nemcsak egy új készítményt, egy új hatóanyagot takar, hanem új fungicides technológiát is – emelte ki Hangyel Attila. A csávázással egy menetben a vetőmagot kezeljük a készítménnyel, amely a lomb védelmét látja el. Már a keléstől kezdve távol tartja a levélbetegségeket az őszi, téli, kora tavaszi időszakban egyaránt. Mivel a gabona a gyökerével folyamatosan veszi fel a talajból, ezért eljut az újonnan képződő levelekbe is, biztosítja azok folyamatos védelmét.

Preventív védelmet ad a növényeknek, szemben az 1-2 szárcsomóban elvégzett klasszikus első kezeléssel, amely gyakorlatilag egy eradikatív hatású, „tisztító” kezelés, így hatékonyságban is felülmúlja azt. Ezzel a megoldással a korai lombvédelmi permetezés elhagyható.

Systivaval csavazott Szekszard 2018           Kezeletlen kontrroll

A Systiva^® -s vetőmag csávázás alkalmas rá, hogy megfelelő egészségi állapotban tartsa a gabonát a fő védekezés optimális időpontjáig (a zászlós levél kiterüléséig), melyet így a legjobb hatékonysággal végezhetünk el a Priaxor^® gombaölő szerrel.

A Systiva^® őszi árpában már bizonyított, az idei évtől pedig őszi búzában is felhasználási engedélyt kapott.

Nitrogénmenedzsment a BASF-től

A szerves vagy műtrágyák formájában kijuttatott nitrogén – az adott nitrogénformától függően – ki van téve az elillanás vagy a talajvízbe való kimosódás veszélyének. Ez a jelenség a gazdálkodó számára komoly veszteséget jelent, emellett pedig környezetszennyezést okoz. A rendezvényen Hangyel Attila mutatta be a BASF két termékét, melyek e káros folyamatok mérséklésével hozzájárulnak a kijuttatott nitrogén gyökérzónában tartásához, ezzel csökkentik a nitrogénveszteséget.

A Limus^® felhasználása karbamidtartalmú műtrágyák mellé ajánlott, mivel visszafoghatjuk vele a karbamidból felszabaduló ammónia elszökését a légkörbe. A Limus^® a karbamid hidrolízisének lassításával fejti ki kedvező hatását, aminek köszönhetően nemcsak a nitrogénveszteséget tudjuk csökkenteni, hanem a növények igényéhez jobban igazodó, egyenletesebb nitrogénnel való kiszolgálását érhetünk el.

A Vizura^® hígtrágyák használatakor képes csökkenteni a nitrogénveszteséget. A nitrifikációt gátolja, így a könnyen kimosódó nitrát képződését lassítja. A készítmény hatásmódját illetően Hangyel Attila megjegyezte: a Vizura^® nem pusztítja el a talajban élő, nitrifikációért felelős baktériumokat, csak az aktivitásukat gátolja átmenetileg.

Szerző: AgrárUnió